Ott tartottunk,hogy Dussyt is elengedték 1 hónapra!

Olyan lassan telt az a két nap!

Egyik nap beszélem Dussyval Msn-en:

Fanny:Nah szija! Bepakoltál már?

Dussy: Hát igen,de lehet hogy egy kicsit sok cuccot pakoltam…

Fanny: Mer?

Dussy: Hát két bőröndbe fért csak bele a holmim…J

Fanny: Háát akkor te még ügyes voltál! Én három bőröndöt viszekJ =)

Dussy: Pfff… és még én izgultam,h sok solmit viszek:D

Fanny: Hát muszáj kell a 3 bőrönd…kettőbe nem fért bele a cuucomJ

Dussy: Elhiszem…

Fanny: Meg hát hazafelé több cuccunk lesz… úgyhogy így még van hely azoknak a dolgoknak is amiket ott veszünk!

Dussy: igazad van! Lehet,hogy én is 3-at viszekJ

Fanny: ahogy érzed:D

Dussy: nah megyek és átpakolok!

Fanny: Oks! Szia!

Dussy: Szia!

Végre eljött az utazás napja. Dussy és apukája jöttek értem,mer ők vittek fel minket Pestre.

Anyuéktól  elbúcsúztam… és indultunk a repülőtérre…

Nagyon korán indultunk,ezér nagyon álmosak voltunk. De nem tudtunk aludni.

Annyira izgultunk,hogy odaérünk-e időbe,hogy mindent elraktunk-e és hogy mi lesz velünk egyedül egy hónapigJ

Odaértünk a repülőtérre… egy óra volt még az indulásig…

Dussy apukája ott ült velünk végig… nem mert otthagyni minketJ

Beszélgettünk,hogy miket fogunk csinálni… Elképzeltük a koncertet… Belegondoltunk,hogy nemsokára látni fogjuk Billt, Tomot, Georgot és Gustavot J

Miközben álmodoztunk,bemondták,hogy kezdünk el beszállni a repülőbe…

Dussy is elköszönt apukájától…

És mi elindultunk a repülő felé…

Volt bennünk egy kis félelem,mer még egyikünk se utazott repülővel…

Kb 10 perc múlva mondták,hogy kössük be az övünket…

Dussyval egymásra néztünk… Láttam rajta,hogy ő is fél egy kicsit…

Elindult a repülő… becsuktuk a szemünket,miután kinyitottuk láttuk hogy már a levegűbe vagyunk…

Fanny: Nem is volt  olyan szörnyű!

Dussy: Szerintem se!

Fanny: Én nagyon álmos vagyok! Mióta megtudtam,hogy megyünk,azóta alig alaudtam…

Dussy: Én is így vagyok!
Fanny: Úgyis hosszú az út… Szerintem én most alszok egyet…

Dussy: Én is.

Miután egy kicsit megnyugodtunk mindketten elaludtunk…

3 óra alvás után mindketten felébredtünk…

Dussy: Már csak 1-2 óra van hátra.

Fanny: Aha.

Dussy: Hallgassunk Th-tJ

Fanny: Jó ötlet.

Ezután olyan gyorsan ment az idő. Beszélgettünk egy kicsit. Máris halljuk,hogy Nemsokára leszállunk.

Megint megijedtünk egy kicsit,de simán leszállt a repülő.

Mentünk a csomagjainkért. Beletelt egy kis időbe,mire mind a 6 bőröndünket megtaláltukJ

Miután megvoltak a csomagok,egyből hívtuk anyuékat J

Kimentünk a repülőtér elé,és kerestünk egy taxit.

Nagy nehezen beraktuk a cuccainkatJ És elindultunk a hotel feléJ

Csodálkozva néztük milyen szép város Berlin.

Odaértünk a hotelhez. Már le volt foglalva a szobánk.

Fanny: Dussy!  Találd ki melyik szobát kaptuk! A 482-est!

Dussy: De jó! Majdnem a 483-as! Milyen fura!

Fanny: Nah kezdjünk el felcipekedniJ

Dussy: Jó ötlet.

Megpróbáltuk az összes bőröndöd begyömöszölni a liftbe,úgy,hogy még mi is beférjünkJ

Nagyon viccek volt,amikor ketten húztunk 6 bőröndöd a hotel folyosóján…

Egyszer csak látunk 2 srácot kijönni a folyosó végi szobából.

Dussy: A mi szobánk is valahol a végén lehet.

Fanny: szerintem is.

És mi tovább szenvedtünk a bőröndökkel.

Egszer csak közelebb érnek azok a srácok.

Én teljesen elfehéredtem. Láttam ,hogy Dussy is megállt.

Alig hittünk a szemünknek! Az a két srác Bill és Tom volt.

Meg se bírtunk szólalni.

Tom: Sziasztok csajok!

Bill: Hello!

Fanny: He-he-helló!

Dussy csak állt. Kicsit meglögdöstem,hogy térjen már észhez!

Dussy: Sziasztok!

Tom: Elég sok holmitok van.

Fanny: Hát… igenJ

Bill: Mi segíthetünk!

Dussy: Hát azt nagyon megköszönnénk!

Tom vitte az én 2 bőröndömet,Bill pedig Dussy 2 bőröndjét. Mi meg Dussyval vittünk 1-1 bőröndöt J

Tom: Melyik a ti szobátok?

Fanny: a 482-esJ

Tom: Ezek szerint szomszédok leszükJ

Bill: A miénk a 483…

Dussy: Ki nem találtam volna:D

Minenki nevetettJ

Fanny: Nah itt is vagyunkJ

Tom: Nincs kedvetek enni valamit?

Dussy: De,az jó lenneJ

Fanny:még kipakolunk,meg ilyesmi…

Bill: Jó,ha kész vagytok,akkor gyertek majd átJ

Dussy: Rendben;) MegbeszéltükJ

Dussyval Bementünk a szobába leültünk,és csak néztünk magunk eléJ

Dussy: Fanny! Az elöbb találkoztunk Tommal és Billel!

Fanny: Tényleg! És milyen rendesek voltakJ

Dussy: ők vitték a cuccainatJ

Fanny: Aha:D

Dussy: Élőbe még helyesebbek,mint képenJ

Fanny: Jaja:D

Dussy: Mégcsak be se mutatkoztunkJ

Fanny: Pakoljunk ki gyorsan,és megyünk enni VELÜKJ

A következő részben megtudhatjátok,hogy milyen volt a a vacsoraJ